Búcsú Sorrytól!
2015.05.22. Reggel ugyan olyan lassan indultam sétálni, mintha itt lennél.
Ugyanúgy két pórázt vettem a kezembe, csak visszatettem az egyiket.
Amikor hozzánk kerültél, csak ölben tudtunk hozni, mert nem tudtál-akartál a lábadon jönni.
Aztán szépen lassan lábra álltál, és a séta igazi séta lett.
Mindig figyeltünk mennyit bírsz, de ellazsálni nem hagytuk, mert ha sokat feküdtél, nagyon elgémberedtek a lábacskáid és nehezebben ment a mozgás.
Ügyes voltál, és néhány napja a saját lábadon érkeztél a bulldog majálisra.
Egyszer nagyon rám ijesztettél, siettünk a kórházba, mert megrepedt a léped. A mûtéted után, még jobban ragaszkodtál hozzánk. Mintha tudtad volna, hogy aki így megijedt, az téged nagyon szeret. Remélem, tényleg tudtad.
Séták után rutinosan álltál a pince ajtaja elõtt, és hiába nyitottuk ki a liftajtót, te rendszeresen a csukott pinceajtón át akartál beszállni. Amikor ma a sétából hazamentünk Szaffival, még a pince ajtajáról is Te jutottál eszembe.
Szeretted a hasad, és én élvezettel fõztem neked a finomságokat.Te pedig élvezettel etted, mi pedig utána élvezettel takarítottunk, igazi kis malacka voltál.
Sohasem jöttél az elõszobán túlra. Tényleg olyan bocs, hogy élek típus voltál. Nem jöttél be hozzánk aludni, akárhogy is hívtunk. Te a konyhába tetted a székhelyed. Pedig jó lett volna hallgatni a horkolásod, a röfögésed.
Nem sokára lehetett volna egy igazi családod. Olyan, ami minden kutyának járna. De ezt már nem tudtad megvárni.
Nagyon szerettünk, és csak remélni tudom, hogy jól érezted magad nálunk.
Legyél boldog odaát, ahol már nem fáj semmi, ahol mindig zöld a fû, és vigyázd a többi társadat odafentrõl az égi falkából!
Sorry az éjjel átsétált a szivárványhídon. "
Köszönjük Nektek! Ég Veled Sorry

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon