IV. Boxermajális és Boldog Bulldog Buli Vol.1.0
2011.05.10. Hetek óta majális lázban égtünk. Aztán lassan elérkezett az utolsó hét. Mindennap naponta többször több helyen néztük az idõjárás elõrejelzéseket. Mindenhol szuper idõt mondtak.

Pénteken már elkezdtük az utolsó simításokat, hiszen reggelre a padok, sátrak, ajándéktárgyak megérkeztek. Szombaton már csak bevásárolnunk kell és vasárnap hajnalban fölkelni és elkezdeni a napot, amire már tavaly óta várunk.
Szombat délben elindultunk a beszerzõkörútra, amíg a többiek kint elkezdték fölállítani a katonai sátrat (ami aztán vasárnap remek szolgálatot tett, de errõl majd késõbb).



Diselnek pénteken nagy napja volt, hiszen végre õ is családba költözhetett két gyerek és egy igazi angol bulldog úr mellé. Már nagyon várták, és az érkezésének tiszteletére még egy névre szóló fekvõhelyet is kapott. Elsõ dolga volt az óriási kertet felfedezni és megismerkedni a ház minden szegletéve. Másnap már az új gazditól kaptunk is híreket, mely szerint a gyerekek nagyon örültek a meglepetésnek aki mikor az iskolából haza értek várta õket. Disel nagyon hamar beilleszkedett viszont a szobatisztaságot még tanulnia kell.

Miután egy bulldogunk költözött, délutánra már meg is érkezett az utánpótlás. Vibrát a gyõri menhelytõl vettük át. 3-4 év körüli francia bulldog szuka, akinek a tipikus "bocs hogy élek" tekintete van. Más kutyákkal tökéletes a viszonya, legyen az kan vagy szuka, viszont az emberekben egyelõre még nem nagyon bízik és fél. Ha közelítenek felé, a földre hasal.

Szombaton az elsõ célpontunk Kingával és Csillával a Metró áruház volt, ahol röpke két óra alatt megvettünk és bepakoltunk a kocsiba mindent, amit összeírtunk elõtte.


Ezután visszatértünk a menhelyre, hogy a még megmaradt feladatokat befejezzük. Felállítottuk a pavilonokat, hiszen úgy tudtuk, hogy nagyon meleg lesz…illetve kimértük és körbekerítettük a ringeket is, majd este 6 felé elindultunk hazafelé.




Otthon még megpucoltam 45 perc (!! szerintem rekordot döntöttem:D) alatt 5kg sárgarépát a másnapi szuper kis ebédhez. Összevágtam a zenét a bemutatóhoz, javítottam az excel táblát és éjfél körül ledõltem aludni.


Másnap reggel már fél 6kor ragyogó napsütéses idõre ébredtünk. Teljes lendülettel vetettük bele magunkat a napba, posztoltunk még egy utolsót –legalábbis azt hittük- facebookra, hogy várunk mindenkit mentett, családi kedvenc vagy kiállítási sztár kutyájával színre, korra, nemre, fül- és farokhosszra való tekintet nélkül. Aztán összeszedtük a kutyákat, magunkat és elindultunk a menhelyre. Amikor kapunyitásra került a sor, abban a pillanatban elkezdett esni az esõ…



Itt még nem keseredtünk el, tudtuk, hogy ez csak azért van, hogy ne legyen poros az út. Aztán amikor még fél óra múlva is csak esett és esett, akkor úgy döntöttünk, hogy igenis van létjogosultsága a sok kis plusz pavilonsátrunknak. Így öten – lányok- elkezdtük összeszerelni a sátrakat. Inkább kisebb, mint nagyobb sikerrel :)





8 óra körül megérkezett a második hullám az önkéntes gárdából: Tklub pár tagja, Ildiék és a nap fõszakácsa! Eközben folyamatosan néztük telefonon az idõjárás elõrejelzõ honlapokat és persze a fejünk fölötti egybefüggõ felhõket, amikbõl megállás nélkül szakadt tovább az esõ. Közös megegyezés alapján arra jutottunk, hogy ez a boxermajális eltolódik egy héttel, de ha már itt van a keménymag, akkor Viktor készít nekünk egy gombalevest.
Bementünk –addigra már teljesen szétázva- a nagysátor alá, begyújtottuk a gázt és elkezdtünk kaját készíteni. Viktor a gombalevesért, míg Csilla és Nanda a reggelinek való zsíroskenyérért volt a felelõs.





Ezalatt Kinga és jómagam a honlapokra raktuk ki az esõnapos hírt és értesítettük mindegyik fellépõnket, bírónkat, hogy egy héttel el kellett tolnunk a rendezvényt a szakadó esõ miatt.





Kata pedig megmutatta a nagyérdemûnek az idei év legnagyobb pólós sikerét boxeres és bulldogos fronton:


Eközben pedig megérkeztek az igazán kemény boxeresek, akiket az esõ sem tántorított el attól, hogy eljöjjenek hozzánk. Abszolút le a kalappal elõttük.













Bemutatom Nektek a Harlem DeLux variációt, mely nagyon sokat segített nekünk, hogy ne fagyjunk szét reggeltõl kezdve.




A fiúk az ebédkészítésérõl igazoltan hiányoztak, hiszen õk addig elmentek a tortáinkért, amiket megrendeltünk a Cuki Cukrászdából:







Azt hiszem, mindannyiunk nevében nyilatkozhatok, amikor azt mondom, hogy bár nagyon rosszul indult a nap, de még az esõ sem tudta elmosni a jókedvünket és egy kellemes vasárnapot töltöttünk el kint. Az ebéd zseniálisra sikeredett, a kutyák kirohangálták magukat.







Bízom benne, hogy most vasárnap nagyon-nagyon sokan eljöttök majd a második felvonásra. Hiszen minket nem moshat el az esõ sem!




-borsó-

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon