

Na de térjünk vissza inkább arra, hogy mi történt velünk szombaton. Sok kutya rohangál önfeledten szabadon, vannak köztük gazdi keresõk –mint én- és gazdisok – mint amilyenek mindannyian szeretnénk lenni-. Elég sok a sétáltató, hallom a többiektõl, hogy milyen hosszú túrákra mennek velük. Én nem vágyom már ekkora távokra, azt meghagyom a nagyon fiatal sorstársaimnak. Nekem bõven elég már a „nyugdíjasabb” tempó.
Ezt az eszmefuttatásomat egy jobbról érkezõ Miss Röfi szakítja meg. Õ sem lát túl jól, de most valamiért nagyon lelkes. Elmesélte, hogy itt van egy lány, aki direkt vele szeretett volna megismerkedni ma reggel, csak miatta jött ki! Úgy tûnik hazaviszi magával ideiglenesbe, hogy a szeme kicsit javulgasson, hiszen Szilvi hiába kezeli egy nap többször, de a por sajnos nem tesz jót neki. Most pedig hazamehet Judittal, mert ott nincs ennyi por. De jó neki! Irigylem igazán. Jó lenne nekem is egy ideiglenes mami- bár nem titkolt célom egy saját gazdianyu, aki csak engem szeret, és nem enged már el sohasem-.

Itt egy nagyon kedves fiatal pár állítólag, akik úgy látom Glóriáért (az új lakótársamért) vannak oda. Úgy hallom, jövõ héten õ is elköltözik hozzájuk ideiglenesbe. Jó dolog ez az ideiglenesezés, mert míg gazdához nem kerülnek a társaim, addig is családban élhetnek. Saját kis kuckójuk lesz, ahol megismerkedhetnek nagyon sok mindennel, amire kint nincs mód. A lányok úgy hallottam folyamatosan keresik azokat a bevállalós embereket, akik ideiglenesek lennének. Hogy miért mondják, hogy bevállalósnak kell lenni? Biztosan azért, mert ha van egy szuper jelölt (kivéve, ha az ideiglenes meg szeretné és meg tudja tartani a kiválasztott nyomottpofit), akkor akármennyire is fáj a szívük a náluk lakó bulldog miatt, de a lányok egy ismerkedés és hosszú beszélgetés után gazdához viszik õt. Biztos nem lehet könnyû nekik valóban, de annyi segítségre szoruló társam van, sajnos nagyon sokáig lesz még utánpótlás belõlünk :(

Ha már utánpótlás, szombaton jött egy nagyon helyes bulldog fiú Brando, Gyõrbõl. Ha hozzászólnak szétesik örömében, nagyon kedvesnek tûnik elsõre, még a fiúkkal sem balhézott!
Délután, mikor már épp a kajánk elfogyasztására készültünk megjelent Évi egy új francia bulldoggal. Újpesten találták a mai nap folyamán. Kb 4 évesnek saccolták, chip sajnos nincs benne. Pedig ha lett volna (és persze az a chip regisztrálva is van a gazdi nevére), akkor már haza is mehetett volna. Így viszont marad nálunk, Szilvi neki is készített vacsit és helyet, ahol álomra hajthatja a fejét.

Jól elfáradtam ma is, de ahogy hallom a többiek is lassan nyugovóra térnek. Lassan elhalkul és sötétségbe borul az egész menhely. Én is lehunyom a szememet és álomba merülök. Álmodom egy családról, egy olyan életrõl, amilyenrõl a fajtamentõs lányok mesélnek nekem….remélem hamarosan megismerhetem milyen az az élet. Itt sem rossz..sõt…visszakaptam az életkedvemet, a szememet is mindennap többször kezelik, figyelnek rám, szeretnek..de jobb lenne egy saját család. Akikkel büszkén, peckesen jöhetek majd ki a 2011.május 8-án megrendezésre kerülõ IV. Boxermajális és Boldog Bulldog Bulira. Hiszen aki bulldogos, annak itt a helye. Én semmi pénzért nem hagynám ki, remélem, Ti sem fogjátok kedves olvasók!
Hát ilyen egy Mókás szombat….
-borsó-
A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.
Megosztom a Facebookon