Csabi, ő sajnos nem annyira cuki, mint amilyennek kinéz, illetve csak nagyon kevés emberrel cuki, de
velük sem mindig. Nem tudjuk, hogy mit élhetett át korábban, de a nálunk töltött hosszú évek alatt sem sikerült kitörölni a múltját. Ő az a fiúcska, akit csak akkor és annyi ideig szabad simogatni, amíg ő azt akarja, különben harap. Aki már ismeri, az pontosan látja az arcán és a mozdulatain, hogy mikor szeretne simit és mikor jelzi, hogy már elég lesz. Ezt leszámítva simán lehet mellette közlekedni, szépen elveszi a jutifalatot, random nem támad rá senkire, csak ne akarjunk akaratán kívül hozzáérni.
Björn még új fiú csapatban és egyelőre nem tudtuk rendesen kiismerni, de az biztos, hogy nem könnyű eset a srác. Alapvetően kedves, cuki és bújós, de időnként átkapcsol benne valami és visszafordul ránk. Erre a „valamire” még nem jöttünk rá és hatalmas segítség lenne, ha valaki segítene ezt megfejteni, ráadásul a szemcseppezés is kész tortúra nála. Szuper lenne, ha valaki beleszeretne, hazavinné és elkezdené vele a kutyaiskolát, mert félő, hogy menhelyi körülmények között a helyzet nem fog tudni javulni, sőt még rosszabb lesz.
Ciabatta, ő egy pici termetű fiúcska, akinek élete során már több gazdája is lehetett és feltehetően élt
jobb és rosszabb körülmények között is. Az biztos, hogy nagyon ragaszkodó „gyerek”, őrá mondják, hogy szíve szerint ki sem szállna az ember fenekéből. Akit megkedvel, ahhoz borzasztóan ragaszkodik, bújik az ölünkbe, puszikat oszt és követ mindenhová. Nála az a probléma, hogy nem lehet tőle
kimenni semmilyen kapun, mert ha nem visszük ki magunkkal, akkor átmegy „lábtámadóba”. Az összes kis bunkócskánk közül talán még ő a legegyszerűbb eset.:-)
Ixorn, a zsémbes és beteges öregúr, aki hajlott korára sem lett kedvesebb az idegenekkel, akiket
előszeretettel próbál távol tartani az ugatásával, de véleményünk szerint ez a hozzáállása néhány ismerkedés után változhat és egy szerető családban békésen elszunyókálna egy puha meleg ágyikóban.:-)
Monty, aki sajnos már nem fiatal és elég válogatós természet, de nagyon megérdemel egy esélyt a boldog életre. Montyka egész életét egy szaporítónál töltötte, ahol soha egy jó szót nem kapott, majd amikor már nem vették hasznát, akkor a menhelyen találta magát. Montyka alapvetően egy
ragaszkodó kutya, viszont nagyon megválogatja, hogy kinek adja a szeretetét. Akit megszeret, azzal feltétel nélkül cuki, de akit nem, arra bizony hajlamos visszafordulni. Kutyákkal ugyanilyen a viszonya, aki valamiért szimpatikus neki, azzal együtt alszik és bandázik, de aki valamiért nem, azzal hajlamos arcoskodni. Szóval ő sem egyszerű eset, de mindenképp érdemes őt megismerni, mert olyan mosolya
van, amitől mindenki elájul.:-)
Végül, de nem utolsó sorban van nekünk egy kakukktojásunk is, Tobzoska, aki még csak nyomokban
sem tartalmaz bulldogot, de ott él velünk a bucik közvetlen szomszédágában és akit minden gondozója nagyon szeret. Tobika rettenetes múltja miatt csak kevés embert enged közel magához, de azokat rajongásik szereti, mindenki mást viszont hangos ugatással próbál távol tartani magától, ráadásul ő a sétát is csak most tanulja, mivel a kennelen kívüli világ egyelőre félelmetes számára.
Ha valaki ezt végig olvasta, akkor látható, hogy igen, az összes kis bunkócskánt fiú, de aki ismeri a fajtát, az talán nem csodálkozik ezen, mivel ők hihetetlen öntudattal és hatalmas arccal rendelkeznek, de következetes neveléssel kezelhető a helyzet. Nyilván nem kis kihívás a korábbi „gazda” elrontott nevelését vagy a nevelés hiányát korrigálni, de nem lehetetlen, szóval ha érzel magadban késztetést, hogy segíts ezeken a különleges fiúcskákon, akkor várunk szeretettel szombatonként 10 és 14 óra között a Noé Állatotthon budapesti telephelyén, ahol megismerkedhetsz
velük személyesen is. Ha örökbefogadni nem is tudod, de van néhány szabad órád, akkor gyere ki sétáltatni és szocializálni őket, hátha ezzel Te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy ő is esélyt kaphasson egy új életre!
A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.